Lassú felszívódású szénhidrátok

Szerintem ennek a témának mindenki örül :) Ugyanis ez a megfelelő étkezés legfontosabb alappillére! Ezen áll vagy bukik szerintem az egész, ugyanis a napi energiabevitelünk legnagyobb részét a szénhidrátok adják. Ezért nem mindegy, hogy hogy válogatjuk össze.
Egy megfelelően összeállított ch bevitel nagyban megkönnyíti az életünket, ugyanis nem leszünk étkezés után fél óra múlva éhesek.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb napszakban jobban járunk a lassabban felszívódó, kiegyensúlyozott vércukorszintet biztosító komplex szénhidrátokkal. A lassú felszívódásnak köszönhetően az inzulinszintünk nem fog ugrálni, nem lesznek benne kiugróan magas értékek.

És itt dől meg az a tévhit, miszerint a kalóriák száma a lényeg: ha ugyanis azonos mennyiségű szénhidrátot viszel be egyszerű (gyors) szénhidrátokból, és lassú szénhidrátokból, látni fogod, hogy a gyors szénhidrátok hizlalni fognak, a lassúak esetében pedig ez nem, vagy csak kisebb mértékben fog jelentkezni, az elfogyasztott mennyiség függvényében. A közérzetről nem is beszélve.
(De azért ez nem azt jelenti, hogy a jó tápanyagokból tonnaszám lehet fogyasztani :P )

Egyetlen időpont van, amikor indokolt lehet a gyorsan felszívódó szénhidrátok szedése, ez pedig az edzés utáni időpont, amikor a glikogénraktárak visszatöltése az elsődleges feladat. Ilyenkor ezt minél gyorsabban célszerű megtenni, erre pedig a gyorsan felszívódó, egyszerű szénhidrátok felelnek meg leginkább. De itt sem arról van szó, hogy toljunk le egy csokitortát, hanem mondjuk igyunk egy pohár 100%-os gyümölcslét. 10g gyors felszívódású ch éppen elég edzés utáni feltöltésre.
Illetve még azt is érdemes megemlíteni, hogyha valaki fél órát sétál, az nem számít ebből a szempontból edzésnek. Neki nem kell feltölteni a raktárakat. Itt a keményebb edzőtermi edzés, vagy egy legalább 1 órás intenzív aerob edzés jelenti az edzést.

Mit jelent a glikémiás index?
Egy tápanyag vércukorszintet emelő hatása a cukorhoz (glükóz) képest. Tudjuk, hogy semmi nem tudja a cukornál jobban emelni a vércukorszintet, így lett a cukor glikémiás indexe 100, minden mást ehhez viszonyítunk, vagyis minden másé max. ennyi, vagy ennél kevesebb lehet. Az 50 feletti glikémiás indexű ételek hullámvasútra ültetik a vércukorszintet és minél magasabb a glikémiás index, annál nagyobb hegy-völgyet jár be cukra, az inzulinszintje pedig még magasabb lesz. Aki szereti önmagát, az a diétás tudás birtokában főleg 50 alatti glikémiás indexű ételekre helyezi a hangsúlyt.

Mi befolyásolja egy étel glikémiás indexét?
- Hol terem? Általában a föld felszíne felett növő zöldségeknek (plusz a retek és a hagyma), valamint a csonthéjas, bogyós és savanyú citrus gyümölcsöknek alacsony a glikémiás indexük. A föld felszíne alatt növő zöldségeknek (gyökérnövényeknek, pl. burgonya, répa, cékla), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékeknek, valamint a rizsnek magas a glikémiás indexük.
- Milyen magas a rosttartalma? Minél rostdúsabb egy étel, annál alacsonyabb a glikémiás indexe.
- Fehérjével együtt fogyasztjuk-e? A fehérjék (pl. sajt, hús, hal, tojás, túró) lassítják a szénhidrátok felszívódását, csökkentik a szénhidrátok glikémiás indexét.
- Mennyire savanyítjuk az ételeket? A citrom és ecet csökkentik a szénhidrátok glikémiás indexét.
- Milyen fűszereket használunk? A fahéj, indiai útifű, görög szénamag, eperfalevél, kecskeruta csökkentik az ételek glikémiás indexét.
- Mennyire kell a szervezetünknek megdolgoznia a szénhidrátok felszívódásáért? Minél finomabb szemcséjűre őrölnek egy gabonát, annál magasabb lesz a glikémiás indexe.
- Mennyi ideig főzzük az ételt? Minél puhábbra főzzük, pürésítjük, turmixoljuk, annál gyorsabb vércukorszint emelkedést okoz. Ez minden ételre vonatkozik (karalábé, tészta, rizs, stb.).

NAPI ELOSZLÁS ( ha 160g ch-tal számolunk 1 nap)

- Reggeli: 30g lassú felszívódású ch (Fontos, hogy reggel mindeképp lassút érdemes fogyasztani az inzulinszint miatt)
- Tízórai: 20g ch, amiből 10g lassú legyen
- Ebéd: 50g ch, amiből 30g legyen lassú
- Uzsi: 20g ch, ez akár lehet mind gyors (pl gyümölcs, joghurt)
- Vacsi: 40g, ebből 30g legyen lassú felszívódású

Ez nem szentírás, nem lehet és nem is kell grammra pontosan betartani, ez csak egy iránymutatás. :)

A gyors ch-ot bármikor lecserélhetjük lassúra, viszont fordítva tilos!!!

1. ZÖLDSÉGEK

Annyiszor hallottam már: egyél sok zöldséget és gyümölcsöt, mert attól lefogysz és/vagy egészséges leszel. A valóság ennél azért jóval árnyaltabb, főleg ha valakit cukorbetegség, terhességi diabétesz, inzulinrezisztencia vagy egyéb ok miatt ítéltek 160 grammos szénhidrát diétára.
A legfontosabb, hogy alapból minden zöldség lassú felszívódású, azaz nem emelik meg hirtelen nagy mértékben a vércukorszintet. A zöldségeken belül különbséget teszünk a 100 grammjukban 5-nél kevesebb (nem számolós) és az 5-nél több (számolós) gramm szénhidrátot tartalmazó zöldségek között, ráadásul a felszívódásuk az elkészítés módjától függően változhat.

SZÁMOLÓS ZÖLDSÉGEK
Minden zöldség, amelynek 100 grammjában több mint 5 gramm szénhidrát van. Pl. sárgarépa, lilakáposzta, cékla, karalábé, fejes káposzta, zöldborsó, sütőtök, zöldbab.

NEM SZÁMOLÓS ZÖLDSÉGEK
Minden zöldség, amelynek 100 grammra vonatkozó szénhidráttartalma 5 gramm vagy annál kevesebb. Pl. paradicsom, paprika, uborka, gomba, cukkini, padlizsán, karfiol, brokkoli, zeller. Ezeknek a szénhidráttartalmát nem számoljuk bele az aznapi mennyiségbe, ha étkezésenként 200 grammnál kevesebbet eszünk belőle.

ZÖLDSÉGEK SZÉNHIDRÁTTARTALMA
Ha fagyasztott zöldséget veszünk, könnyű dolgunk van, mert a csomagoláson rajta van a szénhidráttartalom. Ha nem szerepel, vagy frissen vásárolunk, akkor jó, ha van kéznél egy táblázatunk, ami tartalmazza azoknak a zöldségeknek a szénhidráttartalmát, amiket enni szoktunk. Nem ússzuk meg a nem számolós zöldségek szénhidráttartalmának feljegyzését sem, mert ha összedobunk egy salátát nem számolós zöldségekből és a teljes mennyiség 200 grammnál több lesz, akkor kellenek az értékek ahhoz, hogy ki tudjuk számolni, mennyi szénhidrátot tartalmaz a salátánk. Itt találtok erre egy példát. Fontos, hogy mindig a nyers, tisztított zöldséget mérjük a mérlegen és az alapján számolunk.

ZÖLDSÉGEK FELSZÍVÓDÁSA
Nyersen lassú a zöldségek felszívódása, de minél feldogozottabb, annál inkább megváltozik (gyorsul) a felszívódásuk. A gyors felszívódású zöldség, ha nem a megfelelő időpontban esszük, hirtelen megemeli a vércukorszintet - a diéta célja pedig éppen ennek elkerülése.
Felkockázás, nagy lyukú reszelőn történő reszelés, főzés, párolás során a zöldségek szerkezete nem roncsolódik olyan mértékben, ami jelentősen módosítaná a felszívódást, de a pürésítés, a turmixolás és a száraz sütés során a rostszerkezetük megváltozik (roncsolódik), ezáltal gyorsan szívódnak fel, így az egekbe röpíthetik a vércukorszintet, ami nem megfelelő inzulinérzékenység esetén vércukor ingadozáshoz vezethet. A hirtelen megemelkedés után hirtelen leesik és arra érzékenyeknél rosszullétet is okozhat.
A nem számolós zöldségek a feljebb már említett "200 g nem számolós zöldség/adag" mennyiségig, az elkészítés módjától függetlenül, nem számolósak.

A ZÖLDSÉGEK KAKUKKTOJÁSA: A BURGONYA
Mivel zöldség, alapvetően lassú felszívódású a burgonya, de a magas keményítőtartalma nem a legvonzóbb tulajdonsága. Egyéni érzékenységtől is függ, kinek a szervezete hogy reagál a fogyasztására. Azt gondolhatnánk, alufóliába csomagolva és megsütve jót teszünk, mert nem növeljük a zsírral a kalóriatartalmát. A kalóriára vonatkozó rész igaz ugyan, de felszívódás szempontjából az alufóliában való sütés nem jó választás, mert a sütés során oly mértékben roncsolódnak a krumpli sejtfalai, hogy gyors felszívódású lesz. Ha krumplit ennénk, készítsük kis olajjal vagy kókuszzsírral, mert a zsiradékok lassítják a felszívódást.

Van a burgonyának még egy hátrányos tulajdonsága, ez a magas szénhidráttartalma. 100 grammjában 20 gramm szénhidrát van, így egészen kicsi adag lesz, ami egyszerre ehető belőle.

!!! A pürésítés viszont a lehető legrosszabb dolog, ami a burgonyával történhet, így azt érdemes elkerülni.!!!

MIÉRT EGYÜNK ZÖLDSÉGEKET?
A zöldségek támogatják az emésztőrendszer megfelelő működését, magas rosttartalmuk elősegíti a megfelelő bélműködést, ezért jó, ha minden főétkezésnél kerül zöldség a tányérunkra. A nem számolós zöldségekkel ráadásul bármelyik étkezésünk tartalmassá, változatossá tehető. Igyekszem minél többször friss, idénynek megfelelő, helyi zöldségeket választani, és nektek is ezt javaslom, mert gazdagabb ízélményt nyújtanak, mint azok, amik nem adott időszakban teremnek és távoli országokból, hosszú út után, útközben, mesterségek körülmények között érve jutnak el hozzánk.

A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak biológiai energiaforrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energiafelvétel mellett sok biológiailag értékes tápanyagot is. Fogyaszthatók nyersen, sütve, főzve, párolva, önmagukban vagy más zöldségfélékkel, egyéb élelmiszerekkel együtt, így sokféle elkészítési módot kínálnak.

Tartósítással, akár konzerválva, akár szárítva, akár mélyhűtve, fogyasztási idejük meghosszabbítható. A zöldségfélék szárazanyag-tartalma 5-25%-között ingadozik, melynek túlnyomó többsége szénhidrát. Ásványianyag-tartalmuk 1% körül van.

A legtöbb zöldségféle fehérjében szegény, kivétel a borsó, a bab és a földimogyoró, melyek 4-6%-ot tartalmaznak. Bennük a B12- és a D-vitamin kivételével az összes vitamin előfordul. Az egyes zöldségfélékben nagy mennyiségben jelen levő karotin szervezetünkben A-vitaminná alakul.

A szénhidrátokat cukor formájában tartalmazzák: 8-9% a sárga- és a görögdinnyében, zöldhagymában, míg a sárgarépa, a zöldborsó és a káposztafélék 4-6%-ot, a paradicsom 2-3%-ot tartalmaz.

A zöldségfélékben lévő ásványi anyagok könnyen emészthetők. Legnagyobb mennyiségben kálium található bennük, ezt követi a foszfor, a kalcium, a magnézium, a nátrium és a vas.

A savak a zöldségfélék ízének meghatározásában játszanak szerepet, de ez nem okoz minden esetben savanyúságérzetet. Például a sóska és a spenót szárazanyagának savtartalma egyaránt 10%, de a spenótban ez kötött állapotban van, ezért nem érezzük savanyúnak. A sóskában oxálsav található, a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része alma-, illetve citromsav. Fontos még, hogy általában az érés folyamán a savtartalom csökken.

Mindig olyan zöldségeket válassz, amelyeknek éppen szezonja van, legyen az tavasz, nyár, ősz vagy tél.

Ha az étrendedet az adott évszakban termő helyi zöldségekből állítod össze, akkor nemcsak egészségesen étkezel, hanem az alábbi előnyöket is élvezheted:
- Mindig a legfrissebb és a leginkább vitamindús ételekhez juthatsz hozzá.
- Magas tápértékű és gazdag tápanyagokkal teli zöldségeket és gyümölcsöket fogyaszthatsz, mivel az áru nem utazik több ezer kilométert távoli országokból, mire ideér.
- A szezonális gyümölcsöket és zöldségeket jellemzően alacsonyabb áron veheted meg.
- Támogathatod a helyi termelőket.

GABONÁK, LISZTEK
- Azok a gabonák, amiket az előző részekben írtam, mind lassú felszívódásúak, bátran fogyaszthatjuk őket. (rizs, köles, quinoa,hajdina, kuszkusz, bulgur stb.)
- teljes kiőrlésű liszt
- maglisztek

A kész pékáruk közül lassú felszívódásúnak tekinthető az, amelyik min. 70%-os arányban teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz. Ha nem magunk sütjük, hanem készen vesszük, akkor csak azt vegyük meg, ahol az összetevőknél a legelső helyen teljes kiőrlésű liszt szerepel. Ez jelzi, hogy abból van benne a legtöbb. Tehát nem elég, ha a termék nevében szerepel a teljes kiőrlésű szó, csak az összetevők ismeretében vásároljuk meg. Ha nincs feltüntetve az összetevő, tájékozódjunk a termék honlapján, vagy információ hiányában a gyártó ügyfélszolgálatán.

TELJES KIŐRLÉSŰ TÉSZTÁK
A tészták között is találunk teljes kiőrlésűeket. A csomagoláson az összetevőkre pillantva el tudjuk dönteni, hogy megfelel-e a diétának. A kritériumok ugyanazok, mint a pékáruk esetében, azaz teljes kiőrlésű lisztet kell nagyobb részben tartalmaznia.

OLAJOS MAGVAK EGY RÉSZE
Az olajos magvak egy része nem számolós, Ide tartozik a mandula, törökmogyoró, dió, pisztácia, paradió, makadámdió, szezámmag, lenmag, tökmag, napraforgómag.
A számolós magvak (gesztenye, kesudió, mák, földimogyoró) lassú felszívódásúak, lassú felszívódásúak a belőlük készült lisztek és a belőlük készült vajak, DE gyors felszívódásúak és számolósak a belőlük készült magtejek!!!