Zsírok
ZSÍROK
Ez egy jó kis téma szerintem, ugyanis ahány ház annyi szokás. Van, aki magas zsírbevitel mellett diétázik (én nem vagyok ennek híve, nálam ilyen recepteket nem fogtok találni), és van, aki igyekszik a lehető legminimálisabbra csökkenteni a zsírbevitelt.
Valójában szükségünk van zsírokra.Energiaforrásként szolgálnak a szervezet számára, segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, állandó szinten tartják testhőmérsékletet. Szükségesek a sejthártya felépítéséhez, egyes hormonok működéséhez, valamint a D-vitamin képződéséhez.
A sejtek működése során felhasznált energia optimális esetben 30%-ban különböző zsír eredetű alapanyagból származik.
Egy kis kémiaóra következik azoknak, akik szeretnék megérteni, hogy mit és miért is nevezünk telített, telítetlen zsírsavaknak, vagy mi a különbség a zsír és olaj közt.
Az étkezésünkben felhasznált zsírok és olajok kémiai szempontból mind glicerin zsírsavakkal alkotott észterei. A legfőbb különbség a zsírsavak típusában, kémiai összetételében van. Ez a kémiai összetétel, a zsírsavak lánchossza, szénatomszáma, meghatározza a zsiradék halmazállapotát és olvadáspontját is. Ennek megfelelően beszélhetünk zsírokról, vagy olajokról. Az állati eredetű zsírokban a telített zsírsavak, főleg a palmitin- és a sztearinsav aránya magasabb, ezek szobahőmérsékleten kenhető, szilárd halmazállapotúak. A növényi eredetű zsírokban telítetlen zsírsavak fordulnak elő túlnyomórészt, mint például az egészséges élethez elengedhetetlen, azaz esszenciális linol-, linolénsav (omega-3), vagy arachidonsav (omega-6). Ezek a zsiradékok szobahőmérsékleten folyékonyak, ezeket nevezzük olajoknak. A zsírsavakat a szénatomok közötti kettős kötések számával is jellemezzük. A kettős kötést nem tartalmazó zsírsavakat telített zsírsavaknak mondjuk. Az egy kettős kötést tartalmazó zsírsavak az egyszeresen telítetlen zsírsavak, az egynél több kettős kötéssel rendelkező zsírsavak pedig a többszörösen telítetlen zsírsavak.
KÁROS HATÁSUK A SZERVEZETRE
- Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a nagy mennyiségű telített zsírsav (pl. palmitinsav, sztearinsav, laurinsav, kapronsav) fogyasztása kedvezőtlenül hat a keringési rendszerre, növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
- A telített zsírok túlzott bevitelének következtében jelentősen nő a vér koleszterinszintje. A magas koleszterinszint pedig számos súlyos betegség kialakulásában játszhat szerepet.
ÁLLATI ZSIRADÉKOK
- A szárnyasok zsiradékai, a kacsa- és libazsír ízletesek, élvezeti értékük nagy, de népszerűségük alacsony, tömeges fogyasztásuk nem jellemző.
- A libazsír és a kacsazsír telített zsírokban szegényebb, egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavakban pedig gazdagabb, mint más állati eredetű zsírok. Ezek a tulajdonságok a szív- és érrendszerre kedvezőbb hatásúvá teszik.
- A nagy vágóállatok, szarvasmarha, birka zsiradéka, a faggyú roppant nehezen emészthető, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
- Így az állati eredetű zsiradékok alatt legfőképp a sertészsírt értjük. -
- A sertés zsírját a bőr alatti szalonnából, vagy a szervek között elhelyezkedő hájból, zsíros húsnyesedékből olvasztással nyerik ki. A jó minőségű zsírok egységes fehér, vagy viaszságra színűek, illatuk kellemes, tepertő-illat, avasodástól, kellemetlen aromáktól mentes.
- A képen látható táblázat 100g-ban lévő állati zsiradékok zsírsavösszetételét mutatja.
Telített zsírsavak
A telített zsírsavaknál minden szénatomhoz kapcsolódik egy hidrogénatom. Azok a zsírok, amelyekben nagy a telítettség aránya, szobahőmérsékleten kemények, és főleg állati zsírokból származnak (vaj, zsír, sajt). Azok a táplálékok, amelyek ilyen zsírokból jönnek létre, megtalálhatók a kétszersültekben, süteményekben, kalácsokban. Az állati zsírokra a pálmaolaj és a kókuszolaj lehet alternatíva.
A telített zsírsavakat tartják a szívbetegségek okozóinak, mert ezek növelhetik a teljes koleszterin és az LDL-koleszterin szintjét a vérben, illetve szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek. Ajánlatos a teljes kalóriabevitelnek mindössze 10%-át fedezni telített zsírsavakból.
Fajtái:
Palmitinsav
A palmitinsav egy 16 szénatom hosszúságú telített zsír, amely a pálmaolajban és különböző állati termékekben, például marhahúsban, tojásban, tejben, szárnyasokban és a tenger gyümölcseiben található meg. Szintén emeli az LDL-koleszterin szintjét, ezért már régen kapcsolatba hozták a szív- és érrendszeri betegségekkel. Viszont azt is kimutatták, hogy a palmitinsavnak létfontosságú szerepe van a kognitív folyamatokban (például új emlékek elraktározása és korábbi emlékek előhívása).
Sztearinsav
A sztearinsav egy 18 szénatom hosszúságú zsírsav. Jelentős mennyiségben a húsokban, a tojásban és a csokoládéban található meg. A kutatások szerint nem játszik jelentős szerepet az LDL-szint emelésében, viszont növeli a HDL-szint mértékét.
Laurinsav
A laurinsav egy 12 szénatom hosszúságú telített zsír, amely többek között megtalálható a kókuszban, a pálmaolajban és az anyatejben. Vírusölő hatású, gombaölő hatású,
NÖVÉNYI OLAJOK
Az étolajokat különböző, nagy olajtartalmú növényekből, azok magjából készítik.
Az olajtermelés szempontjából legjelentősebb növények a napraforgó, olajrepce, szója, tök és a ricinus, a trópusi, szubtrópusi területeken az olajfa, olajpálma és a földimogyoró.
Az olaj kivonását a magvak préselésével, sajtolásával (olajütés) végzik, a fennmaradó mennyiséget pedig különböző vegyszerekkel kémiai úton vonják ki a növényből.
A jó minőségű növényi olaj szobahőmérsékleten tiszta, átlátszó, nem zavaros, íze a növényre jellemző, illata gyakorlatilag nincs.
A napraforgóolaj aranyló sárga színű, a repceolaj és az olívaolaj sötétebb, zöldes árnyalatú.
Napraforgó olaj
A napraforgómag 35-60% zsírsavat tartalmaz; ezek 65-70%-a többszörösen telítetlen. Energiatartalma 29,3-39,8 kJ/g.
Értelemszerűen a zsírokban oldódó vitaminok vivőanyaga, így jelentős a tokoferol- (E-vitamin-) és A-vitamin-tartalma. Emellett sok benne a sejtanyagcserében oly fontos szerepet betöltő lecitin, ugyancsak sok a fehérje, globulin, palmitin, sztearin, arachnin, lignocerin és arginin.
Érdekesség: Eleinte a bőr- és gyapjúfeldolgozásban használták. Étkezési célokra csak a 19. század eleje óta veszik igénybe, de eleinte igen korlátozottan. A 20. század elején az olaj többségéből szappant főztek vagy festéket gyártottak, élelmezési felhasználása az 1940-es években vált tömegessé.
Olívaolaj
Az olívaolajat az olajfa (Olea europaea) termésének, az olajbogyónak összetörését követő sajtolásával nyerik, az olajok királyának is nevezik. Az egyik legősibb élelmiszer egyike, már 5-7000 évvel ezelőtt Krétán ismerték és fogyasztották.
A mediterrán területeken hatalmas területeken termelik az olajbogyót, legnagyobb exportőrök Spanyolország, Olaszország és Görögország. Közel 700 féle különböző eljárással készült olívaolaj ismert a piacon, az árak természetesen ennek megfelelően differenciáltak.
Az olívaolajok a legszélesebb körben ajánlott olajfélék. Magas egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavösszetétele, fitoszterin, lecitin, alfa-tokoferol tartalma népszerű konyhai alapanyaggá tette.
Tanácsos hevítés nélkül, salátadresszingként alkalmazni, mert a hő hatására jelentősen veszít kedvező kémiai összetételéből.
- Az extra szűz olívaolaj kizárólag sajtolással készül, annak első szakaszából nyerik, a gyártása során nem alkalmaznak hőt, vagy finomítást. A legízletesebb és legdrágább olívaolaj fajta. Rendszeres fogyasztása megvédi az érrendszert a meszesedéstől, csökkenti a vér HDL koleszterin szintjét, csökkenti a trombózis és más szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
- A szűz olaj szintén kíméletes préseléses eljárással készül, savtartalma magasabb, íze intenzív, kissé fanyar
- A kommersz olívaolaj (sansa) sajtolással, vagy finomítással készül, illetve a sajtolás során fennmaradó olívabogyókból kémiai úton kivont olaj alkotja. Ez a fajta csak 1%-ban tartalmaz extra szűz olívaolajat, így tápértéke, beltartalmi mutatói meg sem közelítik azt. Sajnos Magyarországon ebből a gyenge minőségű olajból találunk legtöbbet az üzletek polcain.
Repceolaj
A tudatosan táplálkozók körében egyre népszerűbb a repceolaj, ami az olajrepce (Brassica napus) magjának sajtolásával nyernek. Az íze, illata semleges, kissé dióra emlékeztető. A repceolaj nagy mennyiségben tartalmaz egyszeresen telítetlen olajsavakat és többszörösen telítetlen zsírsavakat, melyek szervezetünk számára esszenciálisak. Egyedülállóan magas alfa-linolsav, korofill és tokoferol tartalma, mely fontos az érelmeszesedés és a szívinfarktus elleni küzdelemben. Az elmúlt években a biodízel üzemanyagok előállításának fő alapanyaga.
Kukoricaolaj
A kukorica mag endospermiumából hideg sajtolással nyert aranysárga kukoricaolaj magas linolsav és olajsav tartalommal bír, a halványabb színű finomított típus szinte teljesen színtelen és szagtalan. E-vitaminban, flavonoidokban, káliumban gazdag olaj, friss salátákhoz fenntartások nélkül ajánlott. Az íztelen finomított típus a pálmaolaj mellett a margaringyártás egyik alapanyaga.
A kukoricaolaj jótékony hatása
Egy kutatás során 54 egészséges férfi és nőt kértek fel, hogy minden nap keverjenek egy evőkanálnyi kukoricaolajat az ételükbe, ez után pedig megvizsgálták az úgynevezett LDL-szintjüket - az LDL az úgynevezett rossz koleszterin. A kukoricaolaj 10,9%-kal csökkentette az LDL-szintet, míg az extra szűz olívaolaj csak 3,5%-ban volt erre képes. Ezután a teljes koleszterinszintet is vizsgálták, ami a kukoricából sajtolt olaj hatására 8,2%-kal csökkent, míg az extra szűz esetében csupán 1,8%-kal.
Tökmagolaj
A kiváló minőségű tökmagolaj hazánk nyugati felén is gyakorta előfordul, őstermelők kis mennyiségben házilag is gyártják, ez a jellegzetesen aromás olaj különböző tavaszi saláták ízesítője lehet. Gyógyhatása közismert, köszönhetően delta-7 fitoszterol és szelén tartalmának enyhíti a prosztata jóindulatú megnagyobbodását kísérő tüneteket.
Szőlőmagolaj
Napjaink felkapott csodaszerei közé sorolható az igen boros árú, zöld színű hidegen sajtolt szőlőmag olaj. Leginkább a kozmetikai ipar használja, de magas C-, B-, E-vitamin és antioxidáns tartalma miatt kedvelt homeopátiás készítmény.
Mogyoróolaj
A földimogyoró hideg sajtolásával készülő mogyoróolaj elsősorban kozmetikai célú felhasználásra kerül, de kedvező élettani tulajdonságai főleg a távol-keleten keresett konyhai alapanyaggá tették. A telítetlen zsírokon (pl. olajsav, linolsav) felül tartalmaz némi fehérjét és nyomelemeket, közismerten magas E-vitamin tartalommal bír. Legfőképp salátákhoz ajánlott jellegzetes íze miatt. Az ipari felhasználásra szánt mogyoróolajból már hiányzik a jellegzetes illat, a gyorsétterem láncok nagy mennyiségben használják hasábburgonya sütésére.
Mandulaolaj
Az egyik legrégebben használt kozmetikai szer a mandulaolaj, már a VIII. századból is találunk rá vonatkozó említést. A mandulaolaj legnagyobb részét két olyan zsírsavösszetevő (linolsav és olajsav) alkotja, melynek fontos szerepe van a bőr védelmében és a bőr szárazságának megszüntetésében.